Mai(s)
Bipoláris énem tökéletes bizonyítéka jelen posztom (is). Mindenféle szempontból.
Nem hiszem, hogy van nap, amikor valamilyen kontextusban ne említenénk Pampust. Mindig van aktualitás, állandóan tudunk tőle idézni, és halljuk a hangját. Ritkán előfordul, hogy eldöntöm, felhívom és megkérdezem. Biztosan helyre tudna tenni a holnappal kapcsolatban. 5 éve ment el örökre.
Azóta az Édesanyánk megtanult tankolni, odafigyelni az energia fogyasztásra, fényképezőgépről fotókat letölteni és ezt továbbítani. Tudja már, hogy nem szereti a viszkit, és tudja, hogy kire számíthat a falujában. Azóta a kertészkedés fogalma más ízzel társul, emiatt aztán márciustól októberig csak zsarolással tudjuk rávenni, hogy egy éjszakát nálunk töltsön, Távol a Kertjétől.
Látogatásaink a Kertben kezdődnek. Egyesével megvizsgáljuk a hagymákat, jelentem, a mai napon csíra állapotban voltak jelen. Szemrevételezzük a sárgarépa ágylásokat melyeket kifeküdt az egyetlen, a telet és a kutyát túlélni képes macska. (Erről lenne egy igazán posztolandó történet, egyelőre nincs rá felhatalmazásom, hogy közzétegyem, de talán…) A Kert igazi látványosságát azonban a virágok adják. Reggeli induláskor, délutáni haza érkezéskor a virágok az elsők. Mi hiszünk a szeretet kifejezésében, legyen az hagyma vagy virág. Ettől még dúsabban, hálásabban színlenek az amúgy is bársonyos falusi létbe. Tucatvirágok ritkán fordulnak elő. A szezon most indult, ilyenkor a hagymás növény dívik. Őket először pátyolgatni kell a lakás melegében, később lelnek végső otthonra a kertben. Heteken keresztül fejlődnek, hosszú ideig semmit sem mutatva. 6 melengetett, szeretgetett hagymából lesz 6 szál virág.
Természetesen, látogatásunk ma is A Kert aprólékos megfigyelésével indult. Tudjuk, sajnos, hogy az eperből lett aki nem vészelte át a telet. És a macska, nos, igen… Hatalmas pocak lenyomat a puha földön. A liliom még nem hajtott ki, újabb izgalmak.
Elérve a 6 szálhoz… Egészen rendkívüli kulcsvirág kompozíció. 6 szál. Egy egész sor a virágos részben. Lila-rózsaszín-rózsaszín-barackvirágszínű-lila-orgonalila. Soha nem láttam még barackvirág színű kulcsvirágot. “Mikor indultok majd levesszük és hazaviszitek.” Ebben maradunk. Az órák elrohannak, indulunk. “De kár, hogy hazaindulunk”-suttogja a levegőbe a háromésféléves. (az…)
Anyu még fut egy apró herendi vázával, visszafogom azzal, hogy az talán mégsem a gyerekszobába való, bár kétségtelen, a virágok gyönyörűek lennének benn. Rohanunk ahogy mindig, kapkodás a csomagolás, futva puszi, lélekrohanás így minden halkabb.
Hazaérve csomagolom a vizes papírba burkolt virágokat.
Barackvirágszínű-lila-lila-rózsaszín-orgonalila-rózsaszín. Egy egész sor…
…
